A Harmadik Birodalom idején a gyűlölet, az üldözés nemcsak a zsidókat, de a romákat is sújtotta. A magyarországi holokausztnak körülbelül 5000 cigány származású munkaszolgálatra besorozott, internált, deportált áldozata volt – erre emlékeznek ma Miskolcon és világszerte.
A Porrajmos, azaz a roma holokauszt áldozataira 1972 óta augusztus 2-án emlékeznek világszerte, azért éppen ezen a napon, mert 1944. augusztus 2-án a roma származású fogolyok fellázadtak Auschwitzban a népirtás ellen.
Egy lengyel zsidó túlélő visszaemlékezése szerint: „…egyik éjjel a férfiak tábora több ezer ember kiabálására ébredt. Amint kiléptünk a barakkokból, láttuk, mi történt. A cigányok táborát fényszórókkal világították meg, a cigány férfiakat és nőket, gyerekeket az SS-ek ötösével állították sorba, hogy a krematóriumba vigyék őket. De szerencsétlenek minden erejükkel ellenálltak. A dulakodás egész éjjel tartott, de reggelre a cigányok tábora már üres volt.” Szemtanúk szerint azt kiabálták az áldozatok: „Nem csináltunk semmi rosszat, élni akarunk!”. 1944. augusztus 2-án egyetlen éjszaka alatt végleg felszámolták az auschwitzi cigánytábort, amit május óta terveztek.
1944 augusztusában – nem csak népirtásra – de cigány munkásszázadok felállítására is sor került. A magyarországi romák közül sokakat nem soroztak be a reguláris hadseregbe, hanem munkaszolgálatra, kényszermunkára köteleztek: utak és vasutak építésére, erődítési munkákra. Nem csak a „megsemmisítésre” ítéltek, a munkaszolgálatosok is rövid ideig éltek, hiszen sáncot ástak, aknát szedtek, az éhség, a robot és a tífusz tizedelte őket. Tehát a romák egy részét munkaszolgálatra vitték, egy részét elgázosították, többszáz emberen pedig kísérleteket végeztek, nőkön, ikergyermekeken.
A II. világháború idején a roma lakosságra nemcsak a szegénység, de minden irányból a halál leselkedett, hiszen a magyarországi romák közül sokakat Auschwitzba és más koncentrációs táborokba deportáltak. Itt a zsidókkal együtt gázkamrákban, tömeges kivégzések során vesztették életüket.
És ha mindez nem lett volna elég az emberi borzalomból és kegyetlenkedésből Magyarországon is volt, nem egy eset, amikor a romákat a saját lakóhelyükön végezték ki, különösen a háború végén, amikor a németek és a magyar kollaboránsok megpróbálták megsemmisíteni őket.
A magyarországi romák súlyos elnyomást és üldöztetést szenvedtek el már a 20’-as évektől, amely egyre fokozódott szinte párhuzamosan a zsidóüldözéssel. Ám a roma holokauszt ténye sokáig nem kapott kellő figyelmet és helyet a közös kulturális emlékezetben. Magyarországon a 90-es években tartották az első olyan megemlékezéseket, amelyekben a roma áldozatok emlékének is hangot adtak, és csak az utóbbi évtizedekben kezdtek el emlékműveket állítani, Miskolcon 2021-ben.
Miskolcon idén is tartottak megemlékezés az Episztémé Egyesület szervezésében szentmisével, komolyzenei koncerttel, sétával és emlékműsorral egybekötve. Minden érdeklődőt szeretettel vártak a reggel 10-től 12:15-ig tartó programra, melynek a Miskolci Mindszenti templom volt a kiindulópontja.
Nyitókép: túlélő gyerekek az auschwitzi haláltábor felszabadításakor, 1945 februárjában (fotó: VOTAVA/IMAGNO/APA-PictureDesk via AFP)
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre!
